Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

1936.-ban az Állami Öntözésügyi Hivatal tervezete szerint épitendő " Keleti Főcsatorna "-nak felmérési és ki­tűzési munkálatai már megindultak. A terv szerint ez a csatorna Tiszalök és Tiszadada között a Rázompusztánál indul ki a Tiszából és BUdszentmihályon, Hajdúnánáson, Balmazújvároson és Hajdúszoboszlón áthaladva éri el a Be­rettyót. Megindultak a csatornaépítés földmunkálatai a hajdúnánási szakaszon. A közben kitört világháború azon­ban megakadályozta a munkálatok folytatását. Csak a hábo­rú elmúlta után 5 évvel tudták azt ismét megindítani. Az 1938. év már a világpolitikai helyzet feszültsé­gét mutatta. A hitleri uralom alá került Németország te­vékenysége és háborús készülődése már előre éreztette a háború közeledtét. Az év őszén német nyomásra és kezdemé­nyezésre létrejött az "I.bécsi döntés", melynek végrehaj­tása során a Felvidék magyarlakta területeinek egy jelen­tősebb része került vissza Magyarországhoz. A tárgyalások megindítása előtt, a katonai nyomás érvényesítésére a ma­gyar kormány mozgósitotta a honvédség tartalékos állomá­nyába tartozó polgári lakosság egy részét. Emiatt 17.-é­től kezdve pár napon át kb. 200 tartalékos katona vonult be a községből katonai szolgálatra. 1939. március 14.-én újabb részleges mozgósítás kö­vetkezett, amelyet a Kárpátalja területének visszaszerzé­se érdekében rendeltek el. Ennek megtörténte után, ugyan­ebben az évben augusztus végén mozgósított a kormányzat, és a behivottak október végéig voltak távol az otthonuk­tól. Az 1940. év májue és június hónapjaiban ismét behív­tak a községből 6-700 tartalékost. Ezek a "második bécsi döntés" következményeként visszaadott erdélyi területeken kerültek alkalmazásra. 118.

Next

/
Oldalképek
Tartalom