Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)
1936.-ban az Állami Öntözésügyi Hivatal tervezete szerint épitendő " Keleti Főcsatorna "-nak felmérési és kitűzési munkálatai már megindultak. A terv szerint ez a csatorna Tiszalök és Tiszadada között a Rázompusztánál indul ki a Tiszából és BUdszentmihályon, Hajdúnánáson, Balmazújvároson és Hajdúszoboszlón áthaladva éri el a Berettyót. Megindultak a csatornaépítés földmunkálatai a hajdúnánási szakaszon. A közben kitört világháború azonban megakadályozta a munkálatok folytatását. Csak a háború elmúlta után 5 évvel tudták azt ismét megindítani. Az 1938. év már a világpolitikai helyzet feszültségét mutatta. A hitleri uralom alá került Németország tevékenysége és háborús készülődése már előre éreztette a háború közeledtét. Az év őszén német nyomásra és kezdeményezésre létrejött az "I.bécsi döntés", melynek végrehajtása során a Felvidék magyarlakta területeinek egy jelentősebb része került vissza Magyarországhoz. A tárgyalások megindítása előtt, a katonai nyomás érvényesítésére a magyar kormány mozgósitotta a honvédség tartalékos állományába tartozó polgári lakosság egy részét. Emiatt 17.-étől kezdve pár napon át kb. 200 tartalékos katona vonult be a községből katonai szolgálatra. 1939. március 14.-én újabb részleges mozgósítás következett, amelyet a Kárpátalja területének visszaszerzése érdekében rendeltek el. Ennek megtörténte után, ugyanebben az évben augusztus végén mozgósított a kormányzat, és a behivottak október végéig voltak távol az otthonuktól. Az 1940. év májue és június hónapjaiban ismét behívtak a községből 6-700 tartalékost. Ezek a "második bécsi döntés" következményeként visszaadott erdélyi területeken kerültek alkalmazásra. 118.
