Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

gyéneket. Beigazolést nyert ugyanis az, hogy nem követtek el népellenes és erőszakos cselekményeket. A később meg­indított bírósági eljárások során sem hoztak elmarasztaló Ítéleteket. 13. A két világháború között . A nemzeti hadsereg bevonulása kezdetét vette a Hort­hy korszak. A vesztett háború, a forradalom és román meg­szállás folytán leromlottak a közállapotok.A nagyobb biz­tonságban meginduló zavartalan termelő munka eredményei azonban lehetővé tették az élet minden vonatkozásában a lassú Utemü emelkedést. Az állandó izgalmakat okozó föld­éhség kielégítésére, a közrend biztositása után a kormány az ú.n. földbirtokrendezési eljárással földet juttatott az igényjogosult lakosságnak, ami nem javított jelentő­sebb mértékben a szegény parasztság szociális helyzetén. A 2-3 holdas parcellák szinte nyomorparcellák voltak.Mint termelési területek sem voltak jól és ésszerűen müvelhe­tők. A Eessewffy uradalomnak a budi és szentmihályi hatá­rában eső szorgalmatosi részen még tűrhető minőségű föl­deket kaptak, de az előháti és forgácsháti részen kiosz­tott földek között alig volt jó minőségű és jól művelhető, mert sok volt benne a lapos, vizjá/ta terület. Az uraság ugyanis az eljárás során a mélyfekvésü gyengébb minőségű földeket igyekezett leadni vagyonváltság fejében ie, A kiosztott földek úgynevezett "járadékos" földek voltak és értük évente kellett a földhözjuttatottaknak rées-gára­dékot törleszteni.Ez a megoldás nem volt inyére az új tu­lajdonosoknak és nem is igyekeztek megfizetni az évi rész­leteket. Csendes ellenállásuk olyan határozott volt, hogy 111.

Next

/
Oldalképek
Tartalom