Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

kodásokat csak nehezen lehetett megakadályozni. Az 1884« január 24-i képviselőtestületi ülés után, melyen már 10 évre a hivatali helyiségeknek ingyen való rendelkezésére bocsátását is elhatározták, kimondották azt is, hogy hajlandók lesznek Lök esetleges jobb felajánlásán is túlmenni csak községünk lehessen a járási központ. Február hó 10-én tartott gyűlésen azonban a képviselőtestület már csak a községre kedvezőtlen döntést tudta tudomásul venni, mert a kormány Tiszalök mellett döntött. 1885.elején a Kánás és Szentmihály közötti vasútszakasz építéséhez a község 10 évi közmunkakivetés összegét ajánlotta fel.' ' Két és fél hónap múlva pedig a vasútépítéshez szükséges földterületet adta oda ingyen a vasúttársaságnak. Ugyan-akkor átadta a homokbányát is az épités tartamára teljesen dijtalanul és az u.n. "Penklerféle"pénzalap 4545 forintot kitevő összegét vasúti törzsrészvénybe jegyezték le, beruházás végett. Egy évvel később a vasút már ki is épült a községig. Az 1884. évben a gazdasági élet szempontjából rendkívül fontos és jelentős esemény volt a község életében, hogy Oláh József és Papp Ferenc a köréjük csoportosuló lakosokkal életrehivták a Takarékpénztár Részvénytársaságot. Ez egy előbb megalakult szövetkezetet váltott fel. A már kiépült vasút Debrecen irányában az ország egyéb te101.