Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

+ + + Az 1864-ben megszüntetett rendbeszedő per és az úrbéri egyesség megkötése után közvetlenül következett a tagosítás. Ez megnyugvást hozott és növelte a termelési kedvet. Ez pedig a község lakosságának anyagi megerősödését segítette elő. Az 1865. évben az addig fiókegyház ként élő római katolikus egyházközség önállóvá lett, minthogy létszáma az újonnan beköltözötekkel felszaporodott. Ugyanerre az évre esik Szentmihály első országos vására, amelyet május 1-én tartottak meg. + + + Az 1706. évről ismeretes az, hogy Szentmihályon haladt akkor át egy postavonal. Ezen a vonalon éppúgy mint az ország más postavonalain magán fuvarosok vagy forepontos fogatok delzsánszokkal bonyolították le a forgalmat. A negyvennyolcas szabadságharc után a Bach-korszakban osztrák szervezés'! volt a posta és igy mind vezetése,mind személyzete idegen volt. Az 1867 év május eledével a magyar állam vette át a postát. A megye területén és igy Szentmihályon is magyar postamesterséget, postahivatalt létesítettek. Előbb postakocsi/kabriol/ bonyolította le a postai küldemények továbbítását. Majd 19 évvel később, 1866-tól az akkor kiépült vasúton .bonyolították le a postaforgalmat. Az 1882. évben pedig távirdahivatalt kapott a község. A távirdahivatal felállításához segítséget és fuvart szavazott meg a község képviselőtestülete.' ' A századfordulóra bekapcsolták Szentmihályt is az ország távbeszélőhálózatába. 98.