Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

sök példás megfenyitésével lehet. "Mig csak a közrend tökéletes helyreállítására nézve kellő kezességet nem nyújt a község, azt katonai fegyelem alatt tartani és azontúl is állandó katona tartási hellyé tenni, miből a lakosság azt, hogy folytonos őrködése alatt áll a közhatóságnak, megértendi". A nagykállói törvényszék Ítéletét a debreceni kerületi cs. és kir. főtörvényszék felülbírálta. A legnagyobb büntetéseket, tehát az 5-6 éveseket 4 évre szállította le. A Fejér Jánosét 3 évre emelte. Lényegében és általában az előző Ítéletet enyhítette. A katonaságnak kb. fele még karácsony után is a községben maradt a rend biztosítása céljából. Wolmár kapitány 'parancsnok 1851. január 5-én jelentette a katonaság itteni működésének év-befejezését. Megemlítendő még az, hogy a lázadással kapcsolatos összes költségeket és így a katonaság tartását is Szentmihálynak, illetve az ítélet szerint a vádlottaknak kellett megtéríteni. Ilyen zavarokat okozott a 76 allodiális telek! Ezeknek a napoknak a nyomai megmaradtak a lelkekben mindaddig, míg 1864-ben létrejött az úrbéri egyezség és az azt követő tagositás. + + + Az 1852.évben a T

okaj és a Tiszafüred közötti Tiszaszakaszon épült árvédelmi berendezések teherpróbája az 1855« év tavaszán volt. Ekkor a Tisza szokatlanul erősen áradt és rengeteg vizet zúdított rá a védőmüvekre. A borsodi oldalon levő községek félve a határaik elárasztásától, a dobi Széchenyi-gátat átvágták. A kitörő ár a védő95.