Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Makay Béla: Ősi halászmódszerek a Túr mentén

maszkodik neki a partnak. Rossza 11 suk. Sonkádon kétágú

nak hívják. Tapogató: Fűzfavesszőből font,kupalakú, feneketlen, tetőnélküli kb 1 m magas kosár. Csekély, illetve sekély vizekben, sásszéleken lenyomogatással halásztak vele. Nálunk főleg a cigányok kedvelt halászeszköze volt. Tapolnok: A Román határnál eredő,mesterségesen vájt többtíz km hosszú, ma gas tölte síi csatorna. KiEnamény, Vámosoroszi, Fülesd, Kömörő és Túristvándi határának érintésével ömlik a Túrba.Állandóan van vize, de ma már leapadt, sok növényzettel, kevés hallal. Tarisznya: Kendervászonból készült, A parasztember régen ebben hordta a- harapnivalóját a mezőre, könyveit iskolába a falusi gyerek. Ilyet használtak haltarisznyának is. Telény: Gomolykó hal. Varsa: Tölcsérformájú, egyre szűkülő vesszőkarikákra ráhúzott háló. Főleg zavaros vízben eredményes. A beleúszó hal megfordulni nem képes, igy kijönni sem. Vájás: Tapolnokhoz csatlakozó, ahhoz hasonló, de kisebb csatorna. A ricsei-csaholci határban ered, B Vámosorosziban éri el a Tapolnokot. Csík található benne. Válj ling: Mosogatótál. Vezérzsineg: A hálók szélén körbehúzott vastagabb zsineg, amely a hálók formáját tartja. Vész: Emelőhálózásnál, ha szélesebb a hálónál a víz, akkor ágakkal, gallyal elzárják, elvészelik, csak a háló helyén hagynak kaput. A gallyakat, ágakat lecövekelik.