Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Honismereti Szakkör, Vásárosnamény: Rákóczi hagyományok

járt, mindenüvé fát ültetett, ottjártának jeléül." /Gyűjtötte:Veress Ildikó, elmondta: Kósa Pálné 44 éves tsz tag/ "Volt-e valamilyen más neve az utcának az előtt?" "Ezelőtt az utca neve Tó utca volt. Ezt a nép nevezte el Tó utcának. Ezt azért kapta, mert a házak előtt nagy tó volt. Ezen az uton nem-igen járt Rákóczi, de a Kossuth utoh járt. A régi iskola udvarán volt egy eperfa, ez alatt verte fel Rákóczi a lovára a patkót fordítva, miközben menekült a labancok elől." "Voltak-e kuruc harcok a falu közelében?" "A falu közelében voltak harcok, mégpedig a Barabási Tuló-tagban.Itt kuruc sírok vannak. A csontok fölött szántás, vetés folyik." /Gyűjtötte: Veress Ildikó, elmondta özv. Kondor Gyuláné 69 éves tsz-nyugdijas/ GEMZSE "Rákóczi Munkácson született és az osztrák uralom ellen ment harcba,és ezért száműzték, bujdosnia kellett, Rodostóban halt meg. Károlyi Sándorra bízta seregét. Károlyi megegyezett az osztrák császárral és a Nagymajtényi síkon letette a fegyvert. És ekkor bujdosni kezdett Mikes Kelemennel, Lengyelországba.Rákóczi saját vagyonán fegyvert vett és hadsereget szervezett. Azt beszélték, hogy Vásárosnaményon a Tiszánál ment Beregbe. Rákóczinak sok vezére volt. Bezerédi,Jávorka, Esze Tamás, Ocskai,...Aztán azt mondják, hogy itt Gemzsén van egy földterület és az régen Rákóczinak a birtoka volt. Amikor ezt a harcot elvesztették, az osztrák császár Károlyi Sándornak ajándékozta. Rákóczinak van egy alagútja, amely Munkácstól Sárospatakig tart. Réí.