Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Csapó Julianna: A tarpai temetés

zonos a fejfákéval.Még az elnevezés is megmaradt, mert ezeket a síremlékeket betonfejfának nevezik. /ÉrdekeB megjegyezni azt, hogy hasonló változás történt a kspufálfáknál, most már, ahol betonból készíttetik ezeket, ott is szorosan a fából készített kapufélfák formáját követik./ Legjobban az utolsó néhány esztendőben, mind a fejfákat, mind a fejfák mintájára készült síremlékeket egyre inkább felváltják, a kődivatnak megfelelő, a műkövesek által készített síremlékek. Már a régi időkben volt néhány márvány síremlék, sőt a templom mellett egy öntöttvasból készített csonkagula alaku síremlék is. Ezt a síremléket a templom szomszédságában helyezték át, a temető felszámolása alkalmával. Fafejfa kb. 15o db. van. Régen minden átlagembernek ilyen fejfája volt. Régifajta márvány síremlék kb. 8-lo db. Ezt is nagyobb gazdák, jobbmódú emberek készítették, A mai Ízlésnek legmegfelelőbb és legelterjedtebb a betonból készített melyből kb. 2oo-23o db. található a tarpai temetőben. temetés a háznál Miután a eirásók elmentek, a ház körül már csak a hozzátartozók maradtak. Az utóbbi időkben, mióta sokan dolgozzak távol, előzetesen már értesítik a távollévő hozzátartozókat. Azok ezideig cár megérkeztek, vegy az otthon lévők a megérkezésüket várják. Az előre megbeszélt harangozás kezdetéig csak e hozzátartozók tartózkodnak a halottas házban. Amikor megszólal a hívogató harang, akkor indulnak el B meghívott családok, ^természetesen a temetésre nemcsak ők mennek el!Más is megy, az akinek valami kapcsolata volt a halottal, valamint olyan férfiak és elsősorban nők, akik általában minden temetésen