Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Csapó Julianna: A tarpai temetés

r. ter.étés eg s c i r á s á s A temetés na:ján /általában a halál beálltának másnap reggelén/ kész'il el a sir és s fejfa. Sirt éjszakára sohaser. ásnak meg. Nagyapám szerint azért, mert éjszaka s gödör rémisztő. Kasok azt mondják, azért nen ássák meg előre, ne"gy éjszaka valaki beleessen. Az éjszakai temetőtől az emberek nagyon fílnek, mert volt, aki éjjel járt és valami mozgást vagy neszt vett észre. Ezért azt híresztelte a faluban, hogy szellerek járnak éjszak8 a temetőben. Ezért éjszaka a temetőbe csak fogadásból mentek ki. Megtörtént például, hogy az egyik ember kiment, hogy karát ver le valamelyik sírhoz, de vsletlen'il a karó hegye lefogta a surca /köténye/ szélét és azt is leverte vele.Mikor menni akart nem engedett sem a kötény,sem a ksró. Ezért nagyon megijedt és azt mondta, hogy aki ilyenkor megy a temetőbe, azt nem engedik a szellemek vissza. Volt olyan fiatal, aki fogadásból ment ki éjjel a temetőbe, hogy egy lánynál-- a sírjáról, vagy a koszorúból hozzon egy virágot. Ez nagy bátorságnak számított az emberek körében. /Elmondta: Kiss Gyöngyi, Hete/ Mesélték az öregek, hogy a beregszászi vásárról jövet :>z egyik embert az éjszaka éppen egy temetőben érte utol. Eléggé elfáradt, ezért egy sirhantra lepihent. Éjfél tájban megnyíltak a sirok és a halottak szellemei feljöttek.A szellemek le akarták vinni az embert magukhoz, de a kakas elkukorékolta magát és nem tudták levinni. /Elmondta: Nagy Mária, lik/ Egy fiatal párnak volt a lakodalma és az esküvőn a menyasszony meghalt. 0 volt a falu legszebb lánya. Nagyon siratták a hozzátartozói és a vőlegénye. Később három falubeli fiu a lovat vitte legeltetni a temető mellé. Hát látják éjfél tájban, amint Szép Ilonka szelleme a temető körül