Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Gál Balázs: Szülőfalum, Tákos

mocskát. A színes mennyezet készítője a nevét egy kazettán meghagyta: "EK ASZTALOS LANDOR FERENC CSINÁLTAK A JÓ ISTEN SEGEDELME HLTAL, BARÁTH MIHÁLY EGYHAZFISÁGÁBAN. ANNO 1766 DIE 30 JUNY." Az építtető nevét is megtaláljuk a mennyezeten:"AZ TÁKOSI NEMES REFORMATA, SZENT EKLESIA ÉPÍTTETTE EGYENLŐ AKARATBUL, AZ EKLESIA PENZIBÜL, ISTEN SEGEDELME ÁLTAL". A módosabb gazdák az első sorokban családi széket csináltattak. Megtalálható a Buday László 1766-ban, a Danes Imre 1767-ben kéezített családi széke. A karzatot 1779. július 10-én fejezte be a mester.Kezemunkáját dicséri a szép fedeles stallum, a szószék és a szószék-korona is. Az asztalos mester ták08i volt. Nemcsak a templomban végzett munkája maradt fenn. "Aranykezét" dicséri a - Tákosról bevitt - vásárosnaményi néprajzi gyűjteményben kiállított 1787-ből származó tulipántos láda is.A kazettás mennyezeten nem található két egyforma tábla, mind a kilencvennégyet különböző beregi motívumokkal feetette ki alkotója. A színpompás mennyezet és berendezés jól érvényesül az egyszerű fehérre meszelt falak között. A fehér fal a népi puritánság jelképe. A templom padozata döngölt.agyag. Ajtaja kívülről lécbordázatos, hátlapját egyetlen fából faragták ki. Kovácsolt vas-zára eredeti. Meredek fedelét zsindely fedi. 1766-ban Lukács János "áts" mester megépíti a nagyon szép, tizenhat méter magas tornyot, fából. Az idősek elbeszélései alapján Ítélve karcsú és szép lehetett.

Sajnos, már csak így beszélhetünk róle. Nagy kár, nagy veszteség, hogy nincs meg. 1948-ban a torony állapota már kritikussá vált.A legkisebb szélre is megingott, recsegett, ropogott az öreg faalkotmány. Rossz állapota miatt elrendelték a lebontását, mivel megmenteni már nem lehetett. Kokas Sándor, csarodai ácsmester ennek bontási anyagából építette a mai harenglá-