Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Gál Balázs: Szülőfalum, Tákos

varból nyílik az utcafront felöli nagyszoba, az "alsó szoba", a szabadkéményes konyha. A bíró a nagyszobában fogadta a "vendégeket", és a panaszosokat. A nagyszobából a keskeny kisszoba nyílik. A konyhában rakott tűzhely van. A két ablakszárny között kovácsolt vasrács található. A bejárati ajtó két oldalán "zsalugáteres"ablakok vannak, a pitvar megvilágítása céljából. Az épületet kontyolt tető fedi. A héjazat anyaga cserép. Az udvar tartozékai voltak eredetileg: a lakóház, a magtár és kamra /alatta pincével/, szorosan hozzákapcsolódó sütőházzal,a tehénistálló, a szárazmalom, a disznóól, tyúkól, /tyuküllő/, gémes kút és a tőkés kapu. A szárazmalom ma már nincs meg.de igazában az volt a jelképe a gazdálkodásnak. A termesztett búzát a gazda saját malmában őröltette. /A szárazmalom kör alakú épület volt./A "kerengőbe" lovakat vagy ökröket fogtak be,

s azok hajtották a malomkövet. A fala vályogból készült. Tetejét zsindely fedte. A magtár különálló kis épület.Ezt kamrának is használták. Itt volt a "8zuszék", amiben a szemes terményt tartották. Alatta pince van, amit sík, gerendás födém takar. A pinceiéjáratot nyeregtetőcske fedi. A kamrához félnyeregtetős sütőház csatlakozik. Ebben van a kemence, s itt tartották a kenyérsütéskor használatos eszközöket, többek között a kenyérsütő lapátot, a piszkaiét, és a "szénvonót". A kemence hátulján egy kerek lyuk van. Ezen keresztül távozott a füst a szabadba. A csípős kék füst szállt felfelé, "beitta" magát a szarufákba és a lécekbe,melytői olyanok,mintha üszkösök lennének. A füst a hátsó falon át távozott az épületből.A magtárba falépcsőn lehet feljutni. Tetejét cserép fedi. Az istállót két részre osztották egy "paticsfallal". Benne "jászol" volt, ahová a jószágot kötötték be. Kismennyiségü szénát mindig tároltak a padláson. A tetőeíkját cseréppel fedett szénaledobó nyílás töri meg. Az ólat