Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Gál Balázs: Szülőfalum, Tákos

férgek. Hiába kapartam ki estennet, másnap reggelre ismét tele volt a seb pondrókkal. Aztán gondoltam egyet, a juhá­szoktól kértem kreolint. Ok is azt használták ilyen alkal­makkor. De csak nem használt. Elmondtam az esetet nagyapád­nak is, mert akkor, fiam, még Gál nagyapád élt. Isten nyu­gosztal ja...ő mondta, hogy Illyés Berti bátyám ért a jó­szágokhoz, és hogy menjek el ahhoz.El is mentem hozzá. Mon­dom oszt neki,hogy mi történt a tehenemmel. Ó végighallga­tott s csak ennyit mondott: "Te András! Eredj haza, s haj­nalba napkelte előtt kelj fel, menj ki a kertbe, s három­fajta füvet hajtsál le, tegyél mindegyikre egy göröngyöt. Aztán nézz keletre, hogy nem kőtt-e fel a nap? A dologról ne szólj senkinek! Feküdj le, reggelre meggyógyul a tehe­ned.' —'Hittem is,meg nem is, amit az öreg mondott. De azért megköszöntem a tanácsot. L'em volt mit tenni, megcsináltam, amit Berti bátyád tanácsolt. Úgy volt, ahogy mondta. Haj­nalban, éppenhogy csak kezdett pitymallani, felkeltem. Ki­mentem a kertbe.Vettem három nagy gört," és egy muhart, egy labodát és egy csobókát lehajtottam, a gört meg rájuk tet­tem. A nap nem volt még fenn. Jól megjegyeztem a helyet. Aztán lefeküdtem. Reggel megyek az ólba, hát látom, hogy tiszta a Szegfű sebe! Megyek le a kertbe, keresem a lehaj­tott füveket,hát biz, én nem találtam meg! Még a mai napig sem megy a fejembe, hogy hogyan történhetett meg ilyesmi." Ez volt a jószágkuruzslás.A "hozzáértő" emberek által adott tanácsok vagy beváltak, vagy nem, használtak is, nem is. A boszorkányok egész életükben az Ördöggel cimborál­tak, az embereknek csak ártottak,gonoszságban törték a fe­jüket mindig.Nagyon csúnya haláluk volt, sokáig vesződtek. Csak akkor tudtak meghalni, ha valaki a seprűnyelet oda­tartotta nekik, és azt megfogták. A tudománya a seprűt fo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom