Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Makay Béla: Ősi halászmódszerek a Túr mentén

mikor mit foghatunk? Korahajnalban a legjobb. Az igazi halászt a vízpartján találja a pirkadás. Ilyenkor indul a csuka, telény, baing és a ponty is. Ekkor a harcsa elbújik, A legszebb látvány nádas mellett a fürdő pontyok. Micsoda locsogás, cikázás! Három-négy ujjnyira kint a hátuk a sekély vízből. Dél körül még mindig lehet fogni pontyot, keazeget, kevesebb csukát. Estére ismét megindul a haljárás. Jön a dévér, megint a csuka, és a sötét estével leáll a keszeg, a dévér, előjönnek az éjjeli halak. Indul a telény, a ponty, a márna. Legkésőbb, kilenc őra után a harcsa. Na, ezzel a hallal kivételkor különösen kell bánni! Minden más halat úgy veszünk ki a hálóból, hogy két ujjunkkal átfogjuk a tarkója felett, és benyomjuk a kopoltyuját. Mindenfajta öt kilón felüli halat és a harcsát nem igy. A kisebb harcsát még kivehetjük az ujjunkkal, úgy, hogy a szájába nyomjuk az egyik ujjúnkat, és az alsó álkapcsánál fogva emeljük ki. A nagyobbakat már csak halfogó tűvel veszem ki.Hoaszu zsineg végén van a vastag dróttü, ezt nyomom át a kopoltyuján, és befűzöm a zsineg másik végén lévő hurokba. Szabályosan felfűzöm, és ezzel a kötéllel szokták ki is kötni a parti vízben. Késő ősszel már csak csukát és sügért foghatunk, kb. november közepéig. A kámzsával milyen helyen üljünk le? A víz keskeny legyen,zárjon a háló, és ne legyen mélyebb 60-70 cm-nél. Ha csak annyi a hiba, hogy széles a víz, hát akkor hálóval, vagy kerítésdróttal elvészelek, illetve elrekesztem a felesleges tért. Korábban gallyal,tövissel csináltuk, de emiatt sok vitánk volt a vízügyiekkel. Korábban a hálót is saját magunk kötöttük.Minden régi halász megtanulta, bár nagyon nehéz, hát- és ujjfájós munka volt.