Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

volt, - aki azonban az átköltözés után Itt meg is halt« Ő lett volna az első halott, akit az ideköltöző békésiek a jelenlegi megyei kórház környékén lévő. legrégibb! nyíregyházi temetőben eltemettek. 54. Régi és jónevü gazdacsaládok sorába tartoztak a Szmoláro

k is. Családi nevük: Szmolár - szlovákul *szurokkészitőt' jelent, ami voltaképen a család egykori foglalkozására utal. A Szmolár- család nem szerepel a békésmegyei névjegyzékben,de tudjuk róluk, hogy őseik Szarvasról kerültek át Nyíregyházára. 1754. év tavaszán két családdal érkeztek ide. Már akkor is igen tekintélyes vagyonnal rendelkeztek. A hagyomány szerint a család mindig szoros barátságban állott az "impopulátor": Petrikovics Jánossal, valamint Racskőékkal.a békési gazdák egyik legvagyonosabb tagjával. Ez a barátság magyarázza meg azt a körülményt,hogy a Petrikovics János sulyánbokori szállásföldje, mely a tirpák gazdák véleményé szerint mindenkor a nyíregyházi határ legjobb termőföldje volt, miért került a Szmolár-család tulajdonába. A valamikor sokkal népesebb család leszármazottai ma is élnek a városban és a bokortanyákon. 55. Ugyancsak a jobbnevü - de nem annyira vagyonos gazdacsaládok sorába tartoztak még a Sztrehovszkyak és a Szuchánszkyak

. Mindkét család Nógrád megyéből, /az előbbiek közvetlenül Dolná-Strehováról,Madách Imre szülőfalujából, az utóbbiak: Suchán-ből/ kerültek előbb Berénybe, majd 1754-ben Nyíregyházára. Mind a két család vallásos, templombajár

ó, egyházi funkciókat is ellátó tagjai nagy becsületben álltak a tirpák gazdatársadalom előtt. 56. A 18. század második felében igen népszerű családnak tartották a Sztankó családhoz tartozókat. Csaknem minden tagja - nemzedékról-nemzedékre "ezermester" hire. 167.