Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)
Igen tanulságos, hogy a szlovák-magyar nyelvcserén átlépett tirpák származású városi lakosság soraibél néhány országosan elismert jónevü iré és költő is került ki« Elég ha ezek közül most csak Krúdy Gyula, a két Vietérisz testvér: József és István, s végül Váczi /Vitái/ Mihály nevét emiitjük meg.Igen helyénvalónak tartjuk Gunda Béla megállapítását, hogy: "aki az etnikai csoportok jellegzetességeit" akarja közelebbről megismerni, akkor ezeket az "irők, költők és egyéb művészek alkotásain keresztül is kell megvizsgálni". Krúdy Gyulának csak az édesanyja volt tirpák származású, mégis az ir<5 prózai müveiben jő érzékkel és válogatott szavakkal irta le a tirpák parasztokat, szinte a ko= nokságig menő szorgalmát és takarékosságát. A tirpák parasztról irt jellemzését örökérvényűnek tartjuk. 1 városban lakó, kétnyelvű tirpák családból származó értelmiségiek sorából eminens hely illeti a két Vietőrisz testvért. Vietőrisz József - az érzésben és nyelvben már teljesen magyarrá vált akadémiai koszorús költő - a régi tirpák ősök iránti, mélyen átérzett tisztelete és hálája jeléül művészien fordította le magyar nyelvre a szlovák evangélikusok többszáz éves, igen kedvelt, Tranoazciusz néven ismert énekeskönyvét.A kétnyelvű költő szivében már kora gyermekkorában megfogant a fordítás szükségességének a gondolata. Hyiregyháza méltán lehet büszke a soraiból kiemelkedő, magyarul verselő "poétájára" és mélységesen átérzett interetnikus, humanista szolgálataira. Hasonló tisztelet illeti meg testvérét,Vietórisz Istvánt is, aki a harmincas évek végén " Tirpákok " clm alatt hat énekre tagolt klasszikus hőskölteményben 'énekelte' meg a különböző helyekről összeverődő, főleg evangélikus vallású ősöket,a "Hyiregyházán eggyéforrt tirpák lakosságnak" küz124.
