Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)
OROSZ BELA: A Nyíregyháza környéki tirpákok mai magyar nyelvének magánhangzó-r endsz ere Nyíregyháza XVIII.századi betelepítésének történetéről számos helyen olvashatunk./A legfontosabb irodalmat 1. Orosz Béla ; Nyíregyháza XVIII. századi betelepítése a családnevek tükrében. MNyj. XIX, 81—88./ A nyelvjárássziget nyelvi sajátosságait azonban tüzetesen még nem vizsgálták,legfeljebb néhány példát, utalásokat találunk a szakirodalomban. /így pÍ. Márkus Mihály ;A bokortanyák népe c.munkajában,Bp.,1942„/ E dolgozatunkban bemutatjuk e nyelvjárássziget «-mai magyar nyelvének magánhangzó-rendszeré t«Az egyes magánhangzók megterheltségét nem érintjük, mert az egy külön dolgozatot kíván meg. Csupán arra keresünk feleletet, hogy miféle magánhangzókat használnak a mindennapi beszédben, s ezek használata eltér-e a köznyelvitől, illetve a megye más területén használtaktól. Megkíséreljük megállapítani azt is, hogy melyeket hozták magukkal. "A nyelvjárások létezése sem magyarázható a nyelv belső fejlődéséből, ennek is társadalmi okai vannak" /vö.:Kálmán B .tA mai magyar nyelvjárások. Tankönyvkiadó, Bp., 1951« 3/. Azokat a társadalmi tényezőket, amelyek az e területen élők nyelvének formálásában szerepet játszottak, a szabott terjedelem miatt itt nem sorolhatjuk fel,csak néhányra hívjuk fel a figyelmet.Korábban már bizonyító t tuk,hogy a XVIII. századi betelepítéskor nemcsak szlovák« hanem magyar anyanyelvűek is települtek át, sőt,olyanok is jöttek,akik mindkét nyelvet beszélték, s az áttelepültek magyar anyanyelvŰeket találtak itt /vö.: Orosz B .: i.m. 87/. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a magyar-szlovák nyelvi érintke-81
