Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

gyekezetük a főid felé irányult. Ideérkezésük alkalmával a Nagycserkesz körüli jő termőföldeket foglalták le a maguk számára. Ezért volt az itt foglalt szállásföldeknek a neve igen sokáig Moravszky-szállás. /Ez alatt a mai Bundás-bokor határa értendő. Leszármazottaik ma is népes számban lakják a bokortanyákat. 44. Népes tirpák családok sorába tartoztak a Merkovszkycsalád tagjai is.A Nyíregyházán megjelenő ősük a Sáros megyei Mirkovce /magy. Mérk/ községből származott.Fiatal legényként érkezett, s alkalmi munkákat vállalt a tanyai gazdáknál. Mint csinos legény, rövidesen benősült egy itteni, visszamaradt hajdu-családba, és át is vette annak vezetését. Ezzel meg is vagyonosodott. Utána több falujabéli is követte, azonban azoknak nem sikerült vagyonra szert tenni, ezek inkább csak a közeli szőlőkben találtak helyet. 45. A gazda és zsellér családok mellett valamikor igen fontos szerepet játszottak a város társadalmában ae iparosok is.így mindjárt az áttelepülés első évtizedeiben iparos családok irányítják a városi közigazgatást. Ezeknek többsége szintén bevándorló volt. így pl. a Pál-családról tudjuk, hogy mint csizmadia mesterek - több generáción át - Breznóról jöttek Nyíregyházára. A legkorábbi összeírásokban és anyakönyvekben sokszor Falyov, Paly

ovije, Palyoviech néven irják őket össze. Egyik leszármazottjukat 1774-ben főbírónak is megválasztották. Az iparosmesterségek közül a legnépszerűbbek voltak a csizmadiák, /1793-ban 115 volt a számuk/, utána következtek a szücsmesterek /számszerint 33-an/. 46.A törzsökös tirpák gazdacsYádok egyik legjellegzetesebbike a Pápai család volt. Eredetileg a Felső-Garam mentéről származtak, onnan húzódtak fokozatosan délebbre 163.