Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

tárol jöttek. A hagyomány szerint a leszármazottaik, még évtizedekig tartották a rokoni és baráti kapcsolatokat a korábbi lakóhelyükkel. Ma már a család - férfiágon - kihalt, csak emlékük él az idősebb gazdák között. 17. A tirpák családok közt voltak olyanok is, akik a "valach kolonizácie" ivadékainak mondhatók« Erre bizonyíték a Cir.lák család neve. Családnevük az ukrán-val a ch Cyril keresztnévből formálódott. Hal életformájukban teljesen átvették a tirpák földmüvelés, földszeretet minden hagyományát, s teljesen felszívódtak a "tirpák" népcsoportba. 18. A nógrádi és gömöri családok szimbiózisát példázza a Celovszky-Turcsán család, akik minden valószínűség szerint Petrikovics János pótlólagos toborzása nyomán határozták el magukat az átköltözésre. Ennek valószínűségét igazolja az is, hogy a szállásföldjüket a Pázsitok peremén kapták, tehát jóval kijjebb, mint a békési "foglalók". 19. A békési családok sorában a Dul.janszky család helyzete igen érdekes. Eredetileg valamikor ők is Csabán laktak,de a családfő - Gyulára való házasodásával - kiszakadt a csabai családok közösségéből. Igen tanulságos, hogy amikor Nyíregyházára költöztek, az összeírásokban, az anyakönyvekben is egyöntetűen, származáshelye szerint Duljanszky- /«Gyulai/-nak nevezi mindenki. 20. A Gyuri

s család származás tekintetében szintén a vagyonosabb békési jobbágygazdák sorába tartozott. Tagjaikat azonban megtaláljuk Csabán, Szarvason, Komlőson, Nagylakon /Romániában/, s Nyíregyházán is. Családnevük a szlovák Gyuraj /György/ keresztnévnek becézett formájából alakult. Rendkívül igénytelen, de szorgalmas és takarékos tagjai voltak. 151.