Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

lüket, 8 megérkezésükkor a passzusokat bemutatták az uj község birájának.a földesúr Ispánjának. Csakis ilyen formalitások lebonyolítása után kaphatott az átköltöző jobbágygazda telekhelyet és szállásföldet. A Károlyi által kiállított pátenslevél az első perctől fogva megadta a Békés megyei telepeseknek az önkormányzat kiépítésére a lehetőséget. Ez a magyarázata annak, hogy miért alakult ki Nyíregyházán az Írásos Ügyintézés rendszere,már az áttelepülés második esztendejében. /Az önkormányzat kezdeményezője Reguli Sándor volt./ Amikor Petrikovics János 1753 év júniusában, a kezébe adott pátenelevél birtokában megkezdte a toborzást, alig 1-2 hónap leforgása alatt csaknem 200 jobbágy- és zsellércsalád jelentkezett az áttelepülésre. A jelentkezők közül sokan meg is járták Nyíregyházát, s a helyszínen is tájékozódtak a helyzetről. A hir eljutott a Harruckern uradalom ispánjaihoz és onnan a földesúr fülébe is. Harruckern báró azonnal leirt a tiszttartóihoz, hogy vizsgálják ki a kivándorlók panaszait; egyben parancsot adott az átköltöző családok öszszeirásárs is. A számbavétel során összeírták a jobbágygazdák nevét, a családtagok számát, a vagyonukat. Ez az összeírás 1753 őszén, október 29-én fejeződött be. Az összeírás! iv a következő - latinul irt cimet viseli: "Conscriptio incolarum ex comitatis Békésiensis ex possesione Szarvas

. Berény

. Csaba

. Komlós

. Orosháza

, qui in praedictum praediaa Nyíregyháza transmigrare volunt." Szarvasról összeirt névsorban a következő családneveket olvashatjuk: 13o.