Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

kászház"mellett egy szovjet katonát temetnek. Olesmyovicsék mellett egy kilőtt tankból öt szovjet katonát temetnek el ideiglenes nyugvóhelyre. /Később ezeket a hősihalottakat a város temetőjében helyezték örök nyugalomra/. Végre csend lett a tanyában. 1944. október 22-én megjelentek az első szovjet katonák a tanyában. Félve,de reménykedve jönnek elő búvóhelyeikről az asszonyok, gyermekek, öregek és a tanyába lévő cselédek. Béke lett. Szabadság lett úrrá a tanyán. Az emberek reménykedtek, bár egy nehéz tél várt rájuk, hiszen kifosztva maradt a tanya.Bizakodtak, mert érezték,hogy most jön az új élet. 3. U J élet a tanyán Felszabadultunk! Csend, nyugalom. Először alig mertek az emberek előjönni. Napok teltek el míg valaki bemerészkedett a városba.Onnan egyre megnyugtatóbb hirek érkeztek.Sok a baj, kevés az élelem a városban.A tanya megindult a város felé. Biztosítani kell a városi dolgozók életét. Segítenek bár nekik is nehéz. Egy igen nehéz tél telt el. Közben hírekből megtudtuk, hogy Debrecenben megalakult a kormány. A tavasz örömhírt hozott, amit csak álmodni mertek, megvalósult. Megjelent a kormány rendelete,illetve az országgyűlés által hozott törvény a földbirtok felosztásáról. Tanyánkon is hamar határozott a nép.Megalakul

t a Földigénylő és földosztó bizottság.A bizottság elnöke Cs. Nagy Ferenc volt,tagjai pedig Bakó István és Novák Károly voltak. Sok éjszakába nyúló megbeszélés,mérés folyt míg az rendeződött.A földosztó bizottság 250 embernek juttatott földet. Minden családban a férj és feleség 5 holdat kapott,

s minden további családtag után l-l holdat. Az özvegyasszonyok 2,5 holdat kaptak. Közben kitavaszodott. Hazaszállingóztak az emberek a katonaságtól, a hadifogságból« Ezen a tavaszon már mindenki 102.