Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

CSERTŐ KÁIMÁN VIRRAD A T A N Y Á H 1, Tanyánk múltja Felsősima várósunktól,Eyí

regyházától, 10-km-re,a Nyíregyházáról Kálmánházára vezető műút két oldalán fekszik.Kern egységes terület,több tanyából áll. Központi részén fekszik Hosszúhát, a régi Simapusztai uradalom, ami jelenleg Felsősima központja. Itt működik á Tanács VB kirendeltsége is. A felsősimái kirendeltséghez tartozó tanyák

tHosszúhát, Kézsai tanya, Polyák bokor, Samőka, Verescsárda, Benehalom, Csengeri tanya. Felsősima területén a felszabadulás előtt egyrészt tirpák származású törpe és kisbirtokosok,másrészt a nagybirtok gazdasági cselédei éltek. A jelenlegi tanyaközpont; Hosszúhát a Mármarosszigeti Református Kollégium tulajdona volt, 1200 kat. hold földdel.Ezt a birtokot a Simapusztai borgazdaság" néven Klár Sándor bérelte.A jelenlegi Lomb utca környéke Kézsai birtok volt,melyet Balika Sándor bérelt, területe 327 hold volt .A ma

n

Darázs utca és Ma jár utca néven ismert terület" Csengeriek /majd később Cserági János/ tulajdona volt. 520 hold területtel.A tanyán élő kis és középparasztok élete viszonylag jobb volt, bár őket is folytogatta a- nagybirtok és a gondolkodásukban élő földszerzési vágy. A legsúlyosabb volt a sorsa a három, nagynak nem is mondható uradalom cselédeinek. A mai fiatalok már elfelejtették, de sokan nem is emlékezhetnek, akik a felszabadulás után születtek,de az öregek emlékezetében még él a régi cselédlakások emléke* A mai szemmel lakásnak sem nevezhető épületek voltak ezek. Egy közös pitvarból négy család nyomorúságos szobája nyílott, és ezek berendezését egy napon nem lehet 99.