Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Lukács László: Nyírlugos évszázadai

oari megrajzolt néprajzi képhez nyújtsunk történeti hátteret. Jegyzetek : 1. A Magyar Népköztársaság helységnévtára 1973. 3p., é.n. 608-609. 2. Borsy Z., 1961. 164. 3. Borsy Z.: A Nyírség geomorfológiai térkére. 3p., I960. à, Márton B., 1933. 11. A nyirsági kunhalmok régészeti feltárásáról: Borovszky S., 1900. 386-394. 5. Borsy S., A Nyírség erdőségei a XVIII., század végén /térkép/. 6. Nyirlugos elöljárósága 1865-ben Pesty Frigyes felhívására ezt irta a Fekete-laposról: "... nevét vette onnan, hogy e' közság határa nagyobb részt sárga homokbál állván -•• azon-terület lapos fekete föld." /

Pesty F.. 1865/. 7. A középkori Szabolcs ás Szatmár megyék között a határvonal rem volt szilárd. Laien Nyírbátor környéke álta3n Szatnárhoz tartozott, de ez is változott. Csánki Dezső említi, hogy Lúgost 1428-ban Szabolcshoz is számították /Csánki L., 1890. I. 479/. A XVII. században Lúgost már mindkét megyében összeírták. 8. SzSzmL. Fasc. 24. No. 90. 1723. 9. SzSzmL. Fasc. 27. No. 206. 1726. 10. Acsády I., 1836. 128, 131. 11.SzSzmL. Fasc, 27. No. 266. 1727. 12.SzSzmL. Fasc. 23. No. 268. 1727. 13.SzSzmL. Fasc. 33. No. 290. 1732. 14. Acsády I., 1896. 36915. ?a?p Gy., 1339. 5.