Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Nádasi Éva: Lakásbelső és lakáskultúra Nyírlugoson

télen a szoba a munkahely jellegének megfelelően alakult át. Bekerültek az edények, a spór, s egyéb, télen szükséges eszközök, sőt még a kotlós 1B. Már az étkezéssel kapcsolatban sok háztartási munkára volt szükség, de a paraszti háztartás és gazdaság ellátása, ezen felül még sok más teendőt la megkívánt. Nyáron természetesen a gazdálkodás, a mezei munka került előtérbe, a háztartás másodlagossá vált, az étkezést kivéve, mivel a nehéz nyári munkák,aratás, cséplés, stb. megkívánta a tápláló ételt. A főzés tehát a házi munkák közül a legfontosabb teendő volt. Télen, délben, vagy este a hátsó házban lévő kandin, spóron főztek. Nyáron mindig a kémény alatti tüzelőpadkán, hajnalban munkába menetel előtt. A reggeli főzés csak akkor maradhatott el, ha volt a családban valaki, aki otthon maradt és ellátta a mezei munkásokat is étellel. A főzéssel kapcsolatos munkák nagy részét az asztalon végezték, pl. a tésztagyurást, dagasztást, csigacsinálást, azaz az előkészítő müveletek közül az u. n. tiszta munkát. A krumpli vagy zöldséghámozást mindig a földön, vagy a padon csinálták. A házi munkák nagy része minden évszakban megtalálható tevékenység volt, igy a főzésen,kenyérsütésen kivül, a mosás, s mángorlás, a takarítás is. Kenyérsütésre pl. a család létszámától függően, egy, illetve kéthetenként került sor. A lakást, a ruházatot szintén rendbe kellett tartani. Az évszakokhoz ezek a munkák is igazodtak. Takarításra pl. télen gyakrabban került sor, egyrészt, mert az állandó bent-tartózkodá8 megkívánta a gyakori seprést, locsolást, másrészt télen több idő maradt az elvégzésére, mint nyáron, mikor csak hetente egyezer takaritottak. Mosás is hetente egyszer, a hét meghatározott nacján, álta-