Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Nádasi Éva: Lakásbelső és lakáskultúra Nyírlugoson

Es s fent leirt berendezési forma, mint mondottam, a II. világháború éta - a gazdasági fejlődés következtében - erősen felbomlóban van. Teljes egészében egyetlen házban sem találtam meg, csupán részeiben, egy-két helyiségben. A változás sokirányú, s nem is egységes tendenciájú a faluban. Általában elmondható azonban, hogy a fejlődés a tűzhely változásával kezdődött. Azokban a házakban, ahonnan a szobából kikerül a kemence, lepadlásolják a szabadkéményt is.Maga után vonja ez a szoba lepadlőzáaát, - most már zárt - konyha lekövezését. A háromosatatu ház kamarájából többnyire hátsó szobát csinálnak, mellé uj kamarát építenek. Az ablakokat kicserélik, az ajtókat lefestik, bevezetik a villanyt. A házat kívülről bevakolják, s cserepezik. Természetesen az átalakított házba uj bútort vesznek. Ezen a téren nagyon sok variálődási lehetőség van. Elsősorban a család anyagi helyzetétől függ, de befolyásolja a kor divatja, az egyéni Ízlés, s igény, valamint a család létszáma is. Az első szobában általában hálószoba butor kerül, de néhány éve a legújabb varia-butorok is megjelentek. Ha nem vesznek teljes garnitúrát, akkor a komótot felváltja a háromajtós szekrény, a dlkót pedig a sezlony. Van olyan ház, ahol a nagy asztal helyére kisebb dohányzóasztalt, s két fotelt tesznek. Mivel ma már általában mindenki külön ágyban alszik, a család nagyságától függően a fekvőhelyek száma is megszaporodik. A legteljesebb keveredés talán ennél a bútordarabnál figyelhető meg: a régi paraszt égy, sezlony, hálószoba ágy, rekamié, heverő funkcionál egymás mellett. A régi berendezési tárgyak - ha sajnálják kidobni őket többnyire a nyári konyhába kerülnek ki, elsősorban a láda, komét, a dikó. A szoba változásához tartozik az uj csipkefüggöny, a rádió, a TV., a porcelán diaztérgyak, a