Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Nádasi Éva: Lakásbelső és lakáskultúra Nyírlugoson

pu óta erősen felbomlóban van, a Inkább csak magányos öregeknél maradt meg anyagi helyzetük, s a múlthoz való kötődésük következtében. A követkézé helyiség a pitar a szabadkéménnyel. A kémény alatt volt a kemence tüzelónyilása, előtte a padka. Gyakran a kemence szájával szemközt, a pitarba is állítottak csikóspórt. A kémény alá bútort soha sem tettek, esetleg csak egy lócát vagy a falra szerelt deszkapolcot, amin a fűszereket, kisebb edényeket tartották. A falbavert szegekre akasztva tartották a köcsögöket, szitát, szűrőket, merőkanalakat, tepsiket, vajlingot, stb. A sok szeg a bútorzat primitívségének egyik bizonyítéka. A tüzelőt a csikóspór alatt, kosárban tartották. A pitvarban általában balra a bejárattól helyezték el a stelázslt. smelyen kisebb-nagyobb edényeket, szalmából spirálisan kötött kanalaskosárban lévő evőeszközöket tartanak. Ezt a stelázslt télen beviszik a lakószobába, több más szükséges holmival együtt.A bejárattal szemközt, a kémény válaszfala előtt, fadarabokon vagy lócán volt a vizesvödör, ill, a kanna helye, fölötte a falba vert szegen a vlzesbádogé. Ebben a helységben egyébként mást nem is tettek, esetleg zsákokban álló szemesterményt, azt is csak akkor, ha nem volt kamara. Van olyan ház ie, ahol itt, a bejárattól jobbra található a padlésfeljáró. Régebben a kémény válaszfalét, vagy a kémény alját szines, festett disztányérokkal aggatták tele, melyeket a környékbeli piacokon vettek, ma azonban már nyomát sem találtam ennek, csupán adatközlőim elbeszéléséből tudom. A hátsó ház berendezése nem volt olyan egységes,mint az elsőé. Ide, párhuzamos elrendezésben, mindenféle régi,