Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Lukács László: Nyírlugos évszázadai

LUKACS Lr\o2L0î NYIRLUGOS ÉVSZÁZADAI Nyirlugos Szabolcs-Szatmár megye nyirbátori járásában, Byirbátortól 22, Leorecentől 40 km-re fekszik. Határának területe 5 838 hektár,lakóinak száma 1370-ben 4 167 fő volt. 1 A falu terület* a Ligetaljához tartozik. A Nyirség cell rosset az ónolocin kori tektonikus mozgások 10-30 méterrel megemelték.Az emelkedés lvyirlugos környékén volt a legerősebb, ahol több homokbucka eléri a 170 méteres tvr.rerezíntfeletti magasságot. 2 Nyirlugos é*s Nyiraáooy között a Koportyok 163 méteres kiemelkedésével a Nyírség legmagasabb pontja. A magasabb térszínen - a szél felszínalakító munkájának hatására - a nyírségi hordalékkúp anyagábéi alakult ki a mai domborzati kép. Nyirlugos. határában ennek aöntő elemei a parabolabuckák, a szélberázca'k és maraáákgérincek. • A legmagasabb homokdombok: a r.ie- • --- U& /ÀÎ7 m/, a r.agyrzcló és a I. állliszkai- lombtető. A Nyirség homokbuckái között kunhalmok is emelkednek, rel— tön., a kunhalmok sokasága Nyirmada és Nyirlugos között. Nyirlugos határában a legismertebb kunhalom az Akasztaihegy. Ez a határ nyugati részén a Ki g szőlő ér a .között helyezkedik el. A faluban élő hagyomány szerint itt akasztották fel a Guti-ercSben elfogott betyárokat. Ilyen akasztóhegyeket több nyírségi falu határában találunk /Nyirbogdány, 2;yirmaca, Vaja, Káriapccf/. "* A homokbuckás területeket a középkor can srdő borította, .-.yirlúgost még a XVIII« században is ercek vették körül. Napjainkra ebből csak a Ka_gy_-erç .'

r.ek nevezett ré-rz maradt meg. A közeli Gati-eröc Debrecen város tulajdona