Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Dám László: A lakóház és építése Nyírlugoson

pitvaron keresztül, innen egy-egy ajtó vezet a nagyházba és a kisházba vagy a kamrába. Nagyobb gazdák négyosztatu lakóházainál a ház végében álló kamra rendszerint külön bejárattal rendelkezik a tornácról vagy az eresz aljáról. A régi ajtókat, melyeket ácsok készítettek mind zsilipéit technikával készültek, az asztalosok által készített ajtók azonban mindig deszkából készültek és diszltetlenek. Az ajtók csaknem kizárólag egyrészesek, egyszárnyassk és szimplák. Kis számban előfordul a dupla egyrészes és egyszárnyas ajtó is, de mindig a pitvar bejáratán. Ugyancsak elszórtan találkozhatunk a bejárati ajtó előtti lécből vagy deszkából készült félajtóval, a verécével

. A padlás feljárók elhelyezkedése meglehetősen változatos. Statisatikai megoszlásuk a következő: 1. A ház hátsó rövid homlokzatának vértelkén /30 %/, 2. a pitvar mennyezetén /10 %/, 3. kamra mennyezetén /35 %/, 4. az istálló meny* nyezetén /15 %/, egy feljáró és végül 5. a ház hátsó rövid homlokzatán és az egyik helyiség /pitvar, kamra, istálló/ mennyezetén egy-egy feljáró, /10 %/. Az időbeli elterjedést vizsgálva megállapítható, hogy a századfordulón és az ezt megelőző évtizedekben épült lakóházakon a padlásfeljárót mindig valamelyik helyiség mennyezetén alakitották ki, mig a ház hátsó rövid homlokzatán elhelyezkedők csak az 1910-ea években váltak általánossá. Azoknak a házaknak az eseteben, ahol két padlásfeljárő is van, a hátsó rövidhomlokzata másodlagos. A nyirlugos! lakóházak tüzelőberendezésüket tekintve az alföldi háztípusba tartoznak, azaz kéttüzelősek. Az eredeti tüzelőberendezés azonban ma már csak rekonstruálható, különösen a szobsoell tűzhelyei illetően, A ház konyháját a szabadkémény két részre tagolja, a kémény e-