Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Dám László: A lakóház és építése Nyírlugoson

as egymásra támaszkodó szarufavégeket szeggel átütik/ egyszerű Illesztés, Viszonylag gyakori megoldás különösen a mult század közepe táján épült lakéházaknál a lapolás, amikor mindkét szarufa felső végét félig lelapolják és a lapolásokat összeillesztik, szeggel rögzítik. A szarufák aleő végének rögzítéséhez szintén három esapolásmődot alkalmaznak. Ha szarufa vége nem nyúlik tul a födémgerendán, akkor kerül sor az egyszerű ferde- vagy az egyszerű fészek-csapolásra. Az előbbit csí ké talp az utóbbit calkóköröm osapolásnak nevezik a helyi mesterek. Abban az esetben, ha a szarufa túlnyúlik a ház falán s igy közvetlenül a födémgerenda végére támaszkodik, a fészékülő csapot alkalmazzák, amely már a középkorban is igen elterjedt szerkezeti megoldáe volt. ' A szerkezet lényege: a szarufák alsó végét ugy vágják ki ékalakban, hogy az pontosabban illeszkedjék a födémgerendák végéhez. Az ék alakja egyenlő oldalú derékszögű háromszög. A szarufákat felső harmadukban torokgerendával u.n. kakasülővel erősitik, amelyet eg

yszerű- vagy fecskefark átalapolással rögzítenek a szarufákhoz. Bár a szarufás szerkezeteknél alkalmazott ácsszerkezeti megoldások igen egyszerűek, a tetőszerkezet készítése igen komoly szakértelmet kivan, különösen a kontyolt-és félig kontyolt nyeregtetős megoldásnál. Az ácsmunkákat ezért hivatásos ácsmesterekkel végeztették, különösen a századfordulótól kezdve, amikor többnyire vállaji áceokkal dolgoztattak. Hyirlugoa lakóházaira három tetőforma jellemző: a kontyolatlan

. a félig és tel.jeeen kontyolt nyeregtető. Közülük a leggyakoribb a félig kontyolt /65 %/, mig a kontyolatlan /20 %/ és a teljesen kontyolt forma /15 %/