Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Viga Gyula: Telekformák Nyírlugoson

tő funkcióját jelzi az is, hogy általában minden oldalról erősen kerített, és a lakóháztól is erős kerítés választje el /lásd stakétli/. Ezt jelzi továböá az is, hogy egyes udvarokon az állatok és a szekér behajtására szolgáló nagykapa az udvarra nyílik, mig az ember bejáráséra szolgáló kisajtó

. kiskapu a lakóház mellett, a Btakétlln belül. Tehát külön kapun és az udvar más részén jár be az állat és az ember. Az udvar tehát a lakóháztól és a telek más részeitől területileg és funkcionálisan elkülönülő zárt egység,mely elsősorban az állattartás céljait szolgálja. Nem állattartásra szolgáló építmények az udvaron. Góré

; főleg a kukorica tárolására szolgál. Vannak azonban olyan górék ÍB, melyeknek egyik fele magtár. Góré nincsen minden telken. Ahol góré nincsen, ott a lakóház és esetenként az istálló padlásán tartják a kukoricát. Az általam megvizsgált 30 teleknek ceak 24 %-én van góré és itt is viszonylag uj építmény, főleg a 30-ae évektől épültek. A górék alja esetenként sertéséiként funkcionál. Ha a góré magtár is, akkor a sertéséi csak a górének az alatt a része alatt helyezkedik el, ahol a kukoricát tartják. A góré vagy a lakóházzal szemben helyezkedik el az udvar túlsó oldalán, vagy az udvar végében, párhuzamosan vagy merőlegesen az utca vonalára. Elhelyezésénél több szempontot IB figyelembe kell venni. l.A termény szemmel tartása. 2. Az istálló helye /tehát, hogy hol van hely számára/. 3. Az utca mellett épült górék aljának sertésólként való felhasználását a vármegye tiltja. /Ezt azonban még napjainkban is csak helyenként tertják be./ A górék elhelyezésénél tehát mindhárom szempont hathatott. lamara; különálló kamra nincsen a telkeken. Vagy a lakóház pitvar mögötti része a kamara, vagy a lakóházzal szemben lévő, régebbi istállók végében van a kamara, min-