Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Viga Gyula: Telekformák Nyírlugoson

zási vonalra, hanem attól legalább 2 m távolságra. A távolság megállapítására a helyi szokások, s a meglévó jellegzetea épületek figyelembe vételével az engedélyező hatóság feladata.Az utcára ferde telek határvonal és emiatt az utcavonalhoz ferdén elhelyezett épületek esetén az épületek legkülső sarkánál kell a 2 m legkisebb távolságnak me

glennie." 30 Vörösmarty K. 1943-ban a Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványaként megjelent munkájában,melyben uj tlpusu falvak építéséhez ad szempontokat, azt Írja, hogy az uj típusú falvaknál is meg kell követelni, hogy 5-6 m-es előkert maradjon. 3i

/Ezek szerint az előkertet nem tisztaságiszempontok alakítják, hanem inkább a falurendezés szempontjai./ A lakóházat a mezsgye vonalától legalább 1 m távolságra kellett épiteni.Ha a szomszédok egymással megegyeztek, csak akkor helyezhették az alapot a mezsgye vonalára. /Ui. a ház háta mögött a gazdának még 1 m területi követelése lehetett, és néha per volt belőle,hogy a mezsgyébe épített ház mögött valaki még 1 m-t követelt a szomszéd udvarából./ Ha 1 m-re áll a ház a mezsgyétől, akkor kerités az elválasztó vonal, ha a mezsgyén áll, akkor a lakóház hátsó fala. A telken mindenhol csak egy lakóház van, illetve valamelyik gyerek marad egy fedéllel a szülőkkel, aki kezeli a gazdaságot, de nem épit magának külön házat a telken. A lakóházat a stskétll

. vagy stskétll-kerités választja el az udvartól. Az állattartás építményei a telken

. Az állattartás építménye az udvaron található. Fő építménye az istálló. Az istálló vagy a lakóházzal párhuzamosan áll az udvar