Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Viga Gyula: Telekformák Nyírlugoson

óta a falurendezés szempontjai ie lényegessé váltak. Ezt bizonyltja az is, hogy régebbi porták egy része még ma ssm merőlegesen fut ki az utca vonalára. Az ujabb utcasaroknál a telkek alakja szabályos négyszögalaku általában. Ezzel szemben a régi utcák telkei gyakran szabálytalanok. A telkek formájától függetlenül általában hasonló a tagolódásuk, kivéve a lentebb emiitett eseteket. Általában 3 fő részre tagolódnak a telkek: az utca felőli rész az udvar mögötte helyezkedik el - az udvartól általában elkerítve a szürü, vagy rakodó

, e mögött található a kert a telkek nagyobb része ezt az elrendezést mutatja. Kivételt képeznek ez alól az utcák kereszteződésénél mért telkek, melyek általában rövidek és nam csatlakozik kert hozzájuk. A képen látható telek kertjét a szUrü rovására az 1950-eo években alakították ki./ Kincsen kert azokon a telkeken sem, amelyek egymáahoz közel futó utcákról véggel érnek egymáshoz. Azokon a telkeken,amelyek a laposokra, mélyebb fekvésű helyekre futnék ki véggel, bár van egy viszonylag nagy terület a szürü mögött, de ez kertként nem művelhető,hanem kcszálőul szolgál. Az ujabb osztású utcák egy részénél, melyet az 192o-as évek földosztása során kerültek tulajdonosaik kezére 3 holdas parcellákban, a testvérek között a parcellák nagyon gyorsan szétaprózódtak és igy a kis területű telken nincsen kert, ill. csak kaszáló van a telek végében. Az ilyen telkeken - t.i. kert nélkülieken - általában szegényebbek laktak. Aki tehette, az amint anyagi helyzete engedte, nagyobb telket Igyekezett magának vásárolni. Azoknak a gazdáknak, akiknek nem volt kertjük a faluban, azok a határban a földjük egy részén termelték meg azt, amit mások a kertben. A földön azonban nem kerítették el a kertet, a vetemény a föld laposabb, vizesebb területére szorult. Néhány telken előfordul, hogy a szürü területe nincs