Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)
Viga Gyula: Telekformák Nyírlugoson
200 négyszögölnyi területtel kell rendelkeznie. Ez a beltelek vizsgálódásunk tárgya, amelyet mint a települések alkotórészét a feudális termelési mód és telekrendszer eredményének kell tartanunk, s amely korábbi funkcióját szinte napjainkig megtartotta, közben mindig gyorsan alkalmazkodva az uj gazdasági-társadalmi feltételekhez. A telek szó Nyírlugoson is az előbb emiitett két fő jelentéstipust képviseli. A földterület jelentéstipusnak a következő jelentásárnyalatai vannak: 1.Beépítetlen házhely 2. A gazdának a faluban lévő belsősége, ahol a ház is áll /lásd porta/. 3.A gazdának 8 határban lévő földje, a kültelek , a faluban lévő pedig a beltelek . 4. Telekalja föld. Egy telekalja főid egyenlő egy egész telekkel. Arra,hogy egy egész telek, ill. egy telekalja hány hold, az adatközlők már nem tudnak pontos választ adni. Sokan tudják, hogy a telekalja a földnek egy meghatározott mennyiségét jelentette, de hogy az mennyi volt, arra már nem emlékeznek. 30-40 hold közötti területről beszélnek általában. Ez a L'ária-Terézia féle úrbérrendezés utáni állapotot jelzi, mivel Szabolcs megyében "egy egész telkes gazda birt első oeztályban 28, második osztályban 3o,harmadik oeztályban 32 hold szántóföldet; rétekből első osztályban, hol sarjú mindig kaszáltatik 8, hol ritkán 10, . . 20 hol sosem 12 embervagot." "Egy jobbágytelek 40.000 öl 21 volt." " Ezt a helyzetet az 1836-os törvények újra rögzítették. A jobbágyfelszabadításkor a jobbágyfalu lakossága ezzel a telekkel szabadulhatott. Ezért él még ma is ezzel a telek-mértékkel összekapcsolódva a fogalom. Néhány adatközlő még emlékszik is rá, hogy egy féltelkes gazdának 16 hold szántóföldje, 1 hold kenderföldje,! hold