Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Lukács László: Nyírlugos évszázadai

A Nagyatádi-féle földreform hatására 1935-ben a 703 földbirtokból 384 öt kh-on aluli, 297 öt-ötven kh-as, 17 ötven-száz kh-ae. A Gazdacimtár hat 100 kh-nál nagyobb birtokot tüntet fel: a legnagyobb özv. Gencsy Béláné szennyespusztei birtoka /2 5o2 kh/,ezt követi Pásztor Béláné, Nyirlugos község, Klein Lajos, Garistyák János és a nyirlugos! római katolikus egyház 100-300 kh közötti birtoka.A határ összterülete 10 145 kh, amelyből-a hat nagybirtok 3 222 kh-at,a 17 ötven-száz kh-as birtok 1 256 khat, a 297 öt-ötven holdas birtok 5 081 kh-at, a 384 öt holdnál kisebb törpebirtok csupán 586 kh-at foglal el. ^° A falu határából 8 409 kh szántó, 8 kh kert, 712 kh rét, 84 kh szőlő, 123 kh legelő, 498 kh erdő,.2 kh nádas és 309 kh müvelésre alkalmatlan terület. ^ A község népességszámának alekulására igen kedvezőtlenül hatott az 1873-ban pusztitó kolerajárvány. Fényes 62 Klek 1839-es adatai szerint Lúgosnak 1474 lakosa volt. 1863-ig ez 1741-re emelkedett. 63 A XIX. század utolsó harmadában végzett népszámlálások adatai ^

4 /1869: 2 221; 1880: 1830; 1890: 2030 fő /jól mutatják a kolerajárvány hatását. Körtvélyeesy Gyula Bánházy György községi biró visszaemlékezésére hivatkozva azt irja, hogy a falu lakosságának több mint egyharmada elpusztult a kolerában. Azt a helyet, ahová a járvány áldozatait temették ma is 65 Kolera-temető

nek nevezik. A századforduló óta - a kivándorlás okozta apadás és a világháborúban elesettek nagy száma ellenére - folyamatos a népesség növekedése. Az utóbbi évtizedek történetéhez számos adatot, megfigyelést nyújtanak kötetünk néprajzi tanulmányai. Településtörténeti bevezetőnkkel - a falu általános bemutatásán túl - célunk volt, hogy a következő tanulmányok-