Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Kücsán József:A nyírlugosi udvar gazdasági épületei

zsák krumplit. A veremből általában a gyerekek adogatták ki a terményt, mert ők könnyen mozogtak a ezük helyen,meg "gyorsan is dolgoztak, mert féltek a sötétben". Vannak hézagos adataink az egykori gabonásvermekről, de ezek megbízhatatlanok, igy rekonstrukciókra nem vállalkozhatunk. A Nyírség egyik jellegzetes terménye a dohány, amelyet külön épületben, az un, hodályban vagy dohánypajtában készítenek elő a feldolgozásra. Abban a különö8 helyzetben vagyunk, hogy Takács Lajos dohányról írott munká20 jának egyik kutatópontja épp Nyirlugos, igy a problémához érdemben igen nehéz lenne bármit ÍB hozzátenni. Itt csak néhány olyan adatot sorolnék fel, amelyek nem kerültek bele a fenti munkába. A paraszti telken álló, téglalap alaprajzú, szelemenes, nyeregtetős, szalmafedeles, deszka vagy napraforgószár falu épitmények a II. világháború után jelentek meg, amikor sok gazdát köteleztek a dohánytermesztésre a nagybirtok kiesése miatt. A termelési kényszer megszűnése után sokan felhagytak a dohánytermesztéssel, a fennmaradó építményeket pedig csűrként, depóként, takarmánytárolásra használják fel. Tartanak benne gazdasági eszközöket, addig szabadban tárolt terményeket, de találhatunk a hodályban kikövezett vermet is.A paraszti udvar építményeit annak alapján kell értékelnünk, hogy mennyiben tesznek eleget feladatuknak: a bennük őrzött állatok és javak őrzésének, védelmének. Az épületek minősége, karbantartásának foka, a helykiválasztás gondossága alapján szinte rangsorolni tudjuk a bennük tartott éllatokat és a terményeket. Dolgozatomban igyekeztem a paraszti udvar építményeiről keresztmetszetet adni,típusokat alkotni, a főbb jel-