Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Kücsán József:A nyírlugosi udvar gazdasági épületei

korcolt szalma. Kifutójának építése a már ismertetett módon történik, hossza egyenlő a sertósól hosszával, szé_ lessége 200-350 cm között változhat. Az ól általában kétosztatu,egyik részében a hízók, másikban az anyakoca van. A kifutó elválasztása nem általános. Baromfiéi

.Baromfiólat ma sem találunk minden telken, de ezelőtt 30-40 évvel egyáltalán nem építettek. A baromfiak nyáron az eperfa ágai közé helyezett dorongokon, rossz Időben és télen a sertéséi padlásán húzódtak meg. Van arra is példa, hogy az ősszel behordott tengeriszár kúpok egyikének belsejében Üreget hagynak, amibe télen a szárnyasok behúzódhatnak. Valamennyi fenn felsorolt mód ma is él* Az ujabban épített baromfiólak igen egyszerű, könynyen előállítható épitmények. Vázuk a három, egymással párhuzamosan felállított páros ágasfás vázalapformából készül, amelynek alapterülete 200-250 cm x 300-400 cm. Fedélszékük szelemenes, a szarufák a két szélső alacsonyabb gerendára támaszkodnak alsó végükkel. Héjazatuk teritett, korcolt szalma. Faluk dorong vagy napraforgószár, amit szögelhetnek, ill. szoritókközé foghatnak. Az építmény padlásolatlan, a baromfiak különböző magasságban keresztbe tett rudakon vagy a földön helyezkednek el. Hint azt az építmény nagysága is mutatja, nem pusztán az állatok tartására, hanem szerszámok tárolására is szolgál s ez a funkciója legalább olyan fontos mint az előző. A gazdasági épületek második nagy csoportjában a tá12 rolóépltményéket soroljuk. Ezek közül elsőként a csűrt kell megvizsgálnunk, amely a paraszti gazdaságban - en-