Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Lukács László: Nyírlugos évszázadai

2 6 nyelven beszélnek." c Körtvályessy azt jegyezte fel, hogy a szlovákok Árva megyéből jöttek é*s a falu keleti reszet foglaltak el. A szlovákok betelepítésével a község vallási megoszlásában is változás következett be. A XIX. század elejéig a felekezetek közül a görög katolikus elem a domináns. A lugosi római katolikusok 1792-ben Eszterházy Károly egri püspöktől plébános kinevezését kérik. Arra hivatkoznak, hogy gyülekezetük már 280 főből 28 áll. iényes 1839-es adatai már a felvidéki szlovákok betelepitéee utáni vallási megoszlást tükrözik: Lúgosról 791 görög katolikus, 667 római katolikus, 6 református és 10 zsidó vallású lakost tüntet ki. 2

^ Ebben a felekezeti megoszlásban az elmúlt évszázad alatt sem következett be lényeges változás. A mult század második felében még ukrán és szlovák anyanyelvüket is beszélték a telepesek. Az 1863-as helyBégnévtár a községben használt nyelvek közül a rutént és a magyart,az 1882-es a magyart es a szlovákot emeli ki. A községi elöljáróság 1864-es feljegyzése szerint a lakosság nyelve magyar,szlovák és ukrán.Az 1900-ae helységnévtár már csak magyar nyelvűnek tünteti fel a falut. 32 Századunkra a különböző eredetű, de azonos életmódot folytetó lakosság kultúrája összeötvöződött. Ka már csak alapos néprajzi elemzéssel mutathatók ki az ethnikai-valláei különbségekre visszavezethető sajátosságok. A falu kultúrájának alakulásánál fontos tényező a közösség tagjainak gazdasági-társadalmi helyzete is. Lúgos a XVIII-XIX. században a Károlyi család nyírbátori uradalmához tartozott. A Károlyiakon kívül a falu határában a Patayaknak is volt birtoka: Patay Sámuel 1765-ben kapta meg Szennyespusztat. ^ 1848-ig a két birtokos job-