Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Kücsán József:A nyírlugosi udvar gazdasági épületei

Istálló. Hyirlugoson az istálló a lovak, a szarvssmarhák,ST seténként a juhok szállásául is szolgélt. Az igavonó állatok tartására szolgáló építményt régen a faluban ólnak hívták. /Az ólról magáról és a terminológiáról Györffy István bebizonyította, hogy az elnevezésbeli különbségek ellenére - szállás, tanya, ól, istálló - az állatok tartására szolgáló épitmények között nincs lényeges építés és funkcióbeli különbség. 8 /Az ól kifejezés helyét a fennálló szilárdfalu épitmények esetében az istálló szó vette át, az ól C6ak a lényegesen primitivebb fődiól esetében maradt meg, amiről még szólni fogunk. A fennálló Istállók építési módja, szerkezeti megoldásai minden esetben megegyeznek a lakóház építésénél tapasztalt eljárásokkal - fala sár vagy vályog, fedélszéke szarufás, héjazata nád, szalma vagy cserép - igy az építés menetének részletes leírásától eltekinthetünk. Az istállónak a paraszti gazdaságban elfoglalt helyét és szerepót ugy érthetjük meg teljesen, ha megismerjük £/,ok beosztását, berendezési tárgyait, az istálló és az állatállomány nagyságától függően kétféle beosztásról beszélhetünk. Amennyiben kevesebb állatot tartanak, ugy azokat a bejárattal szembeni falhoz állítják, és csak egy hldlást építenek. /A hidlás az istállónak az a különlegesen kiképzett, gyakran deszkázott padozata,ahol az állatok állnak. A hidlás a trágyáié levezetésére szolgál./Nagyobb száma állat esetén a bejárattól jobbra és balra a két rövidebb fáinál készítenek hidlást. A hidlás és a fal ill. a két hidlás közti szabad terület a placc

, itt vezetik a jószágokat a helyükre,itt jár a gazda, amikor a, trágyát hordja ki, a friss almot vagy takarmányt viszi be. Az istállónak napjainkban egyetlen berendezési tárgya a fal