Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Kücsán József:A nyírlugosi udvar gazdasági épületei

leges ágas akadályt jelentene. A gerincet képező gerenda egyik vége az ollő kát felső szára, másik vége a földre támaszkodik. Mind ez ollóágas, mind a gerinc^erenda föld­del érintkező végét a földbe mélyitik, hogy a váz szét­csúszását megakadályozzák. 3. A páros ágasfás alapformát tulajdonképpen két e­gyenlő magasságú ágasfa és a rájuk fektetett vízszintes gerenda alkotja. 4. Az előzőnél gyakoribb a két, egymással párhuzamos- san felállított páros ágasfa vázalapforma, amely két, az előző pontban leirt konstrukció egymástól megfelelő tá­volságban való felállításából készül. Általános, hogy ez egyik ágesfapár alacsonyabb, igy a tetőnek megfelelő lej­tést adnak. Ez sz un. féltető vázmegoldésa. 5. Ugyancsak a páros ágasfás alapforma alkalmazásá­ból származik a három, egymással párhuzamosan feláll i t ott páros ágasfás vázalapforma, ahol mint az megjelöléséből is kitűnik, három, már ismertetett konstrukciót állitanak fel, leggyakoribban ugy, hogy a középső magasabb, mig a két szélső egyenlő távolságban van a földtől. Ezesetben is biztosítják tehát a tető megfelelő lejtését. Ez az un. nyeregtető alapformája. Természetesen az "ágasfa" megje­lölést nem kell értelemszerűen venni, lehet az oszlop is, aminek végén egyszerű csapoléssal biztosítják a vízszin­tes gerenda rögzítését. 6, Külön vázalapformaként, - de mindenképpen az előzőekből származóan - kell tárgyalnunk az un. depóvé- zat. Ez a vázforma két különböző alapterületű és magassá­ga, egymással párhuzamosan felállított páros ágasfás kon­strukcióból készül, mégpedig ugy, hogy a kisebb alapterü­letű, de magasabb téglalap alakú vázat a nagyob alap­területű, alacsonyabb, ugyancsak téglalap alakú váz egyik

Next

/
Oldalképek
Tartalom