Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Kücsán József:A nyírlugosi udvar gazdasági épületei

KÜCSÁH JÓZSEF: A NYIRLUGOSI UDVAR GAZDASÁGI ÉPÜLETEI A paraszti munka és gazdálkodás legfontosabb szintere a beltelek, - az udvar. Valamennyi mezei munka befejező aktusa a telken történik, legtöbb esetben konkrét épitményekhez kötötten, éppen ezért a paraszti élet megismeréséhez nemcsak az emberek lakóhelyének - a lakóháznak - megismerésére, de mindennapi életük és tevékenységük helyének áttekintésére is szükség van. A gazdasági és melléképületek viszgálatának szükségességére először Herman Otto hivta fel a figyelmet, rámutatva azok ősi voltára. A kutatók megszívlelték a tanácsot, s századunk első felének számos építkezési tsnulmánya közül igen kevés jelent meg a melléképületek ismertetése nélkül, mivel ezek az épitmények - rendeltetésüktől függetlenül - formájukban, épitőtechnikájukban, ezerkezeti felépítésükben olyan elemet őriztek meg, amelyek egykor a lakóház jellemzői voltak."A lakóház építésének fejlődésére ma már csakis ezeknek a melléképületeknek vizsgálatából következtethetünk," - irja Bátky Zsigmond

, s ez magyarázatul szolgál arra, hogy a kor kutatói nem a "melléképületet" vizsgálták, hanem egy, a meglévőnél ősibb, primitív lakóházat kerestek genetikai kutatásaik érdekében. /Természetesen nem vonatkozik ez minden részterületre és kutatóra, gondőljünk csak Györffy István eredményeire, Szinte Gábor csűrre vonatkozó tanulmányára. 4 Az eredmények e téren is a funkcionális kutatási szempontok térhódítása óta szaporodtak jelentősen, elég csak Vajkéi Aurél munkásságára, ' Szolnoky Lajos kutatá-