Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Nádasi Éva: Lakásbelső és lakáskultúra Nyírlugoson

A heti takarításkor - mely szombatonként volt - a felsoroltakon kivül mázolták, homokkal szórták fel a ház földjét, s télen még tapasztották, meszelték a kemencét. Nagytakarítást évente háromszor csináltsk: húshagyókor, búcsúkor /szeptember elején/ s karácsonykor.Ilyenkor mindent kihordták az udvarra, kívülről, belülről ujrameszelték a házat, felmázolták a földet, s ki is cserélték ezt, ha esedékes volt. Ablakot tisztítottak, nagymosást csináltak, s tiszta ágyneműt húztak. Ez a hosszadalmas és fárasztó munka a nagylányt és a gazdaasszony dolga volt.A férfiak csak a nehéz fizikai részében segítettek. A kemence rendbentartása, a tüzelőpadka javítása is a nagytakarításhoz tartozott, de az év aorán elég gyakran kijavították, átmeezelték, mert fűtéskor, és főzéskor állandó rongálódásnak volt kitéve. A mosás télen a házban zajlott, csak a sulykolást végezték az udvarbeli kútnál. Nyáron az egész müveletet az udvaron csinálták. Mosásra 2-3 hetenként került eor.Először vizet forraltak az üstben, ezt ráöntöttók a dézsában lévő ruhára, a tetejére hamulugot tettek, ázni hagyták, végül pedig moeószéken kisulykolták. A ruhát Bzáradás után közvetlenül mángorolni kellett. /A mosás eszközei: dézsa, üst, mosószék, sulyok, mángoroló./ Kisebb mosásra hetenként sort kerítettek. A ház rendbentartásához tartozott a megrongálódott tető és padlás kijavítása is. Az utóbbit tavasszal, de legkésőbb ősszel, a betakarítás előtt kellett rendbeszedni. Ez mindig a gazda feladata volt,Leseperte, majd lúggal és sárgahomokkal átdörzsölte a padlás földjét, végül vizesruhával letörölte. Ekkor végezte el a ezükBÓgeB tapasztást ÍB. A tetőt 3-4 évenként kellett kijavítani, ehhez a munkához az esetek többségében mesterembert hívtak. loi.