Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Nádasi Éva: Lakásbelső és lakáskultúra Nyírlugoson

A ház, mint szórakozóhely. A ház időszakonként szórakozóhely is volt, egy-egy kisebb-nagyobb közösség szómára. Ilyen alkalmak a családi események /születés, házasság, halálozás/, vallási és egyéb ünnepek /karácsony, húsvét/, a térsas munkák /fonőka, disznóölés stb./. Mivel a ház berendezése az eseményeknek megfelelően alakult át, ezért azt kell megvizsgálni, hogy mit jelentett ez az átalakítás, s milyen mértékben volt jellemző a különféle eseményekre. Minden ünnep közül a lakodalom járt a legnagyobb változással. Ekkor a ház nyilvános szórakozó hellyé alakult át, ezért az asztal kivételével minden bútordarabot kihordták az eleőházból. Körben a falak mentén lócákat raktak le, melyeket kecskelábra állítottak, deszkából ácsoltak. Ezek elé tették az asztalokat. Ebbea a helyiségben volt a vacsora, utána a tánc, itt muzsikált a cigány. A hátsóházban, ha volt hely, asztalokat, székeket vittek be. Ez a helyiség volt a fogadó, illetve az 1vószoba. A menyasszonytáncot vacsora után, kb. 10 órakor járták. Ekkor adták át a nászajándékokat is, amit a padra kellett letenni. Az összegyűlt ajándékokat a kamarába hordták be. Miután elmentek a vendégek, a nászágyat az elsőszobában vetették meg, régebben pedig a padláson, ahova muzsikaszóval kisérték fel a fiatalokat hajnalban. A születés eseményei - a szülés és a keresztelő már nem borították fel a ház megszokott életritmusát. A szülés bármelyik ágyban lefolytatható, de az asszonyok általában saját ágyukban szültek.A gyerekágyat is ott feküdték. A gyermekágy elé ekkor egy fehér lepedőt akasztottak, hogy eltakarják a kíváncsiskodók szeme elől. Az újszülött az anya ágya mellé állított bölcsőben feküdt. Keresztelőkor sem változott meg a ház berendezése, az ebédre ui. csak a nagyszülők és a keresztszülők voltak hivatalosak.