Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Nádasi Éva: Lakásbelső és lakáskultúra Nyírlugoson

A ruhanemük tárolására a karosláda. a komót, a rud és a fogas /vagy szegek/ szolgáltak.A ládában a pokrócot, a szövött vászonnemüt tartották: törölközőt, szakitókendőt, A komótfiókban egyes helyeken az ingeket, a fehérnemüket, más helyeken az ünneplőt tartották. Az ünneplő ruha helye, a kamrabeli rúdon ÍB lehetett. Ugyancsak a kamarában lévő szegen lógott a csizma is. A viselőruha ajtó mögötti fogason, szegeken függött, vagy az ágy fölötti rúdon. Az élelmiszert és a gabonát a kamrában tartották.A gabonát módosabb helyeken külön magtárban tárolták. Ahol azonban csak egy kamara volt, ott a gabona számára volt egy rekeszes deszkaláda, az u. n. hombár. Ha egyáltalán nem volt kamara, akkor a terményt szakokban a pitarban tartották. Az őrölt gabona helye is a kamarában volt. Ha sokat őrtek

, akkor feltették a padlásra, hogy ne dohosod j on meg.A kukoricát la a padláson,zsákokban vagy szétterítve tárolták. A disznóságot füstölés után felvitték a padlásra, s csak a mindennapos fogyasztáshoz szükséges mennyiséget tartották lent. Ha kisebb malacot vágtak, s kevée volt a kolbász, szalonna, akkor csak a kamarában, vagy valamilyen hűvös helyen tartották. A szegetlen és a megszegett kenyeret viszont minden háznál külön helyen tartották. A megszegett kenyér állhatott az asztal sarkán, abrosszal letakarva, vagy a kredencfiókban. A szegetlen kenyeret a kamarában, a folyógerenda alá erősített polcon /kenyérrács/ tartották. Négy-öt kenyér is elfért rajta, s a szélén volt a helye a lepénynek is. Gyakran előfordult, hogy a szegetlen kenyeret dagasztóteknőben, vagy gabonás zsákra téve padláson helyezték el.