Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

3. Csiszár Sarolta: Gergelyiugornya fejlődése a felszabadulás után

les telekhelyeket adtak.Vigyáztak arra, hogy a bejárat megfelelő széles legyen. Telekhelyet általában azoknak adtak, akiknek egyáltalán nem volt telekhelye, de adtak a felnőtt fiuknak is és azoknak is, akiknek csak egy fél telekhelye volt. A földosztáshoz és telekhelyosztáshoz igénybevett terület összesen:677 hold 880 négyzetöl. Kiosztott szántóföld összesen 388 hold 231 négyzetöl. Tartalékban maradt szántó 29 hold. A telekhelyeknek igénybevett terület 60 hold 1577 négyzetöl. A kiosztott telekhelyek száma: 133. Széken kivül tartalék telekhelyeket is hagytak.Ezek egy részét közintézményeknek szánták. A telekhelyek között cigány családnak csak kettőnek adtak telekhelyet, egyébként cigány telepet létesítettek részükre. 8. Megváltozott birtokviszonyok A földosztással egyszerre megváltoztak a parasztság belső osztálytagozódását okozó birtokviszonyok. A faluban levő négy egyenként 25-30 holdas birtokot kivéve az egész földművelő lakosság 5-15 holdassá vált. Megszűnt a gergelyi gazdák kivételes helyzete. Ha volt ellenérzés a földosztással szemben,az éppen a régi,önálló kis és középparasztok részéről volt, akik a faluban addig viselt, a föld adta rangjukat látták veszélyeztetve. Bántotta őket, hogy akik eddig sokszor lenézett mezőgazdasági munkások voltak, most a kezükbe jutott földdel velük egy sorba kerültek. Ugornyának kivételesen jó lett a helyzete. Amint elől emiitettük, a föld évszázados hiánya arra kényszeritette őket, hogy ne szegyei jenek semmi, munkát, ragadjanak meg minden munkai

ehe

tőséget.A férfiak egy része az iparban dolgozott, más része vizügyi munkákon helyezkedett el. Termé-