Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

3. Csiszár Sarolta: Gergelyiugornya fejlődése a felszabadulás után

5. Gazdasági helyzet a felszabadulás idején A felszabadulás telén a falu gazdasági helyzete a nagy háborús leromlás ellenére sem volt rossz. Ennek oka elsősorban az 194-4—évi rendkívül jó termés, valamint az, hogy a németek és a németbérenc magyar kormány már nem tudták behajtani a beszolgáltatásokat. Bár sok jószágot elraboltak, a termény és az állatállomány rendszeres elszállítására nem volt ido és alkalom a Csapnál bezárult harapófogó miatt. Ugornyán jó helyzetet teremtett az, hogy a Tomcsányi Vilmos Pál féle nagybirtokon, ahol a falu egy része dolgozott, a buza kivételével az egész termés az övék lett. Bár a búzát már elszállították, az uradalom az őszi vetést elvégezte. A tengerit és krumplit harmadában munkálták az ugornyaiak. A termés csomókba volt rakva, de az osztozás már nem történhetett meg. Az ugornyaiak az egész őszi termést hazahordták maguknak. A tél is későn jött. Lia is ugy emlegetik, hogy Ugornyán soha sem volt annyi termény, mint akkor. Az őszi vetésekben maradt ugyan hiány, de ezt a Tomcsányi féle uradalom vetése pótolta a következő tavaszon a falu számára. A falu jól értékelte a történelmi változást, iíem várt utasításra, hogy birtokába vegye az egyébként veszendő termést, betakarította azt. Nem mérhetjük ezt egyszerűen csak ugy, hogy a maguk számára mentettek. Tudnunk kell, hogy akkor a háború még a mi hazánkban sem ért véget. Az ország nagy része és Budapest még német kézen volt. A harcok folytak. A hírszolgálat rossz volt, újság csak véletlenül jutott el erre a területre. A rádiók sem működtek. Tomcsányi Vilmos Pál még országgyűlési képviselő volt Budapesten. Nem hiányzott az ellenséges propaganda sem és az óvatosak is a fehérterror korát emlegették. SzükBég volt a forradalmi bátorságra és arra a biztos tudatra, hogy itt a magyar népért történt megmásithatatlanul valami.