Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

2. Gyarmathy Zsigmond: A vásárosnaményi Vörös Csillag termelőszövetkezet gazdálkodásának története /1951-1960/

be tartozik az egész mezőgazdasági termelés /állattenyésztés, növénytermelés, gyümölcsös, kertészet/ irányítása. Közvetlen irányítása alá tartozik a kovácsműhely, a gépész, a daráló melléküzem. Tehát az agronómus egyben a főmérnök, de a technológus feladat köröket is ellátja, ha az ipari analógiát vesszük figyelembe. A három növénytermelő brigád nem alkot egy-egy növényre, vagy növénycsoportra szervezett üzemi egységet. Valamennyi brigád a termelőszövetkezetben termelt valamennyi növénnyel, annak termelésével foglalkozik. Hémi önállósulást jelent, az a helyzet, mely a zárt vetésforgó rendszerből adódott kezdetben, mivel egyenlőre csak bizonyos növényi sorrendet tartanak be, bár 1963-ra elkészült a vetésforgó terv is, - tehát a brigádok vetéselhelyezését évente külön—külön tervezik, s az évi munkákat a - terv keretei között-az agronómus összefogása mellett nagyfokú önállósággal a brigádvezetők irányítják. Igy tehát a brigádvezetők szerepe kismértékben meghaladja a munkavezetői szerepet, bár jelenleg még ehhez az ipari üzemi analógiához áll közelebb. A gyümölcsös, a dohányos és a kertészeti brigádok vezetői pedig nemcsak munkavezetők, hanem szakosított "művezetők** is egyben. A munkacsapatok szervesen illeszkednek be a különböző brigádokba, s vezetőik feladata elsősorban a munkára szervezés területén jelentkezik. Itt kell megemlékezni az 1962 óta beállított két normás tevékenységéről, akik a brigádszervezetbe bizonyos üzemegység! jelleget visznek,bár még nem különültek el önálló elszámolás végzésére teljes mértékben, de már annak távlatait mutatja a megjelenésük.