Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

2. Gyarmathy Zsigmond: A vásárosnaményi Vörös Csillag termelőszövetkezet gazdálkodásának története /1951-1960/

megszilárdították a termelési bizottságot és ujabb feltételeit teremtették meg ezzel a termelőszövetkezet fejlődésének. A termelőszövetkezetben emelkedett a termelési átlag, javult az állatállomány és a munkaszervezettség. Sikerült helyesen kialakítani a vetésforgót, ami a termésátlagok növeléséhez hozzájárult. A tagok nem idegenkedtek már a műtrágya használattól, sőt kísérleteztek a vegyszeres gyomirtással is eredményesen s a megfelelő talajerő utánpótlásnak is meg lett az eredménye. Ahogy erősödött a tsz, ugy javult és változott a tagok tudata, ez mutatja, hogy Tóth Károly elnök fáradozása nem ment kárba a munkafegyelmet illetően sem. 10. Felfejlesztés utja és a megszilárdítás Az egyénileg gazdálkodó parasztok 1959-ben már nem ugy beszéltek a tsz—ről,hogy a mi termésátlagunk a magasabb, - mint az előző években, - hanem mi is elérjük a tsz termésátlagát. A számszerű fejlesztésre ezek az eredmények csak elgondolkodtatóan hatottak. Az egyénileg dolgozó parasztok várakozó álláspontot foglaltak el. A községi pártbizottság 1959 telén 130 népnevelőt inditott el az egyénileg gazdálkodó parasztokhoz. Köztük ott találhattuk a már tsz tagokat is. Az agitátorok igyekeztek megértetni, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése törvényszerűség. A fejlődés utja a termelőszövetkezeti gazdálkodásban van, ezt bizonyitja, hogy a világ paraszti foglalkozású lakosságának egyharmada már ezt az utat járja. Megpróbálták a felelősséget felébreszteni a szocializmus épitése érdekében. Ezzel párhuzamosan a tanácsi és tömegszervezeti