Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

2. Gyarmathy Zsigmond: A vásárosnaményi Vörös Csillag termelőszövetkezet gazdálkodásának története /1951-1960/

kialakítására törekszik. Természetesen nem lehet itt még a specializálásról beszélni a szántóföldi növénytermelés szempontjából. Lehet viszont azt látni, hogy az állattenyésztés évekre visszamenő gondjai megtanították a szövetkezetet, és viszonylag összhangba sikerült hozni ata33 karménytermesztést az állatállomány gyarapodásával. 1959-ben 12oo q istállótrágyát hordtak ki, saját termésüt a közös és háztáji földekre. 13 kh búzát 300 Ft. értékű vegyszerrel - dikonirral - permeteztek.Előbb csak 2oo D-ölön próbálták ki, mert nem biztak benne,de a gyom ftlDUsztult s a buza szépen fejlődött. /Termésátlag 15.15 / 34 mi zsa/ A tsz tagjai jól álltak a munkához, meg is lett az eredménye. A vezetés is szilárdabb, egységesebb és tervszerübbé lett. Eagy mértékben segitette az eredmények elérését a 3004 és a 3004/1-es kormány határozat,mely bőséges kedvezményt adott a műtrágya beszerzésre s mindent 35 időben végeztek el. 7. Árutermelés alakulása, a tagság anyagi érdekeltsége a terméshozam növelésében 1960-ig Az állammal szembeni kötelezettséget az első időkben a begyűjtési és adózási rendszeren keresztül teljesítették. Ezen a téren a szövetkezettel egyetlen egyszer sem volt probléma. Azonban az alacsony begyűjtési árak alakulása kedvezőtlenül hatottak a t ermelőszövetkezet fejlődésére és egyben áruértékesítésére is.Begyűjtési rendszer megszüntetése után árufeleslegeiket az állami és földmüvesszövetkezeti kereskedelmi hálózaton keresztül értékesítették, részben a szabad piacon is. Az áruértékesítésben még a felsorolt nehézség ellenére is kedvezőbb helyzetbe kerültek az egyéni gazdálkodóknál. 1953-ban a termelőszövetkezet részére adott különböző kedvezmények összege 168.136 forint volt. Ez a