Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)
2. Gyarmathy Zsigmond: A vásárosnaményi Vörös Csillag termelőszövetkezet gazdálkodásának története /1951-1960/
csak körgátak védik. A szabályozás előtt a Tisza medrét sűrűn változtatta. A rendszeres árvizek megszüntetésére részben védőtöltéseket épitettek, részben a kanyarok átvágásával rövidítették a meder hosszát, igy biztositva az árhullámok gyorsabb lefolyását. A Kraszna Vásárosnaménynál torkollik a Tiszába. A Tisza szabályozásakor az átvágások során a régi Tisza meder holt mederré alakult.Ilyen holt medret találunk Gergelyiugornya-Vásárosnamény határában kb. 58 kh-nyi területen. A holt meder tervszerű haszno3Íté.33 még jelenleg sincs megoldva. Öntözés szempontjából a község adottságai nem tulságosan kedvezők annak ellenére, hogy a Tisza, Szamos és Kraszna torkolati szakaszai érintik a község határát. Ennek okai: 1, Nagyobb beruházás nélkül, közvetlen vizkivitellel az öntözés csak kisebb távolságban oldható meg. Ezek a területek pedig nagyobb részt a hullámtérbe, vagy belvízveszélyes területekbe esnek. 2. A terepadottságok miatt csak a költségesebb esőztető öntözés jöhet a számításba. így az öntözés területén csak próbálkozásszerü kezdeményezésekkel találkozunk. Vásárosnamény ban 3-5 kh-on folyt öntözéses zöldségtermesztés. A község talaját két tájra bontva kell vizsgálat alá vennünk. Az első táj a nyugati homokdombos vidék, amely a nyírségi tájegységhez tartozik, a másik a beregi sikság a Tiszával és a Kraszna val. A nyugati homokdombos vidék talaja jellegzetesen nyírségi homok talaj, melynek az altalajzata is homok. Természetesen azon belül,hogy a vidék talaja egységesen homok, a műveleti rétegben a gyengén humuszos homok talaj különböző fokozatait találjuk. Általában a mélyebb fekvésben a humusz tartalom magasabb, a talaj televényebb. Ilinél magasabb fekvésű a talaj,annál kevesebb a humusz tartalma. A dombok talaja futóhomok. A humuszos réteg vastagsága 15-20 és 45-60
