Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)
1. László Béla: Az 1945-ös földreform története Fehérgyarmat községben
végleges adatai szerint a 487 fehérgyarmati család a következő megoszlásban kap földet: 1-6 holdat 381 család 5 - lo " 87 " lo - 15 " 19 Ezzel és igy 1947-re végleges befejezést nyert Fehérgyarmat községben a földreform rendelet végrehajtása. Vem szóltam azokról a hallatlan gazdasági nehézségekről, melyek közben 1945-től 1947-ig a közság történetét jellemezték,hiszen ez egy másik munka tárgyát képezhetné, /üzemanyag és vetőmaghiány, infláció majd nagyfokú pénz hiány, a volt gazdasági cselédek szakértelmének hiányosságai stb./ A nehézségeket fokozta, hogy a felszabadulást követő első két év időjárása szinte példanélkülien rossz volt a községben . Ilyen körülmények között kellett bizonyítani, hogy a magyar mezőgazdaság uj alapokra helyezése Fehérgyarmat községben is helyesnek bizonyult. Ennek a kezdete volt igen nehéz, s ezek a nehézségek akkor is szépen látszanak, ha az országos szintű eseményeket egy községre, Fehérgyarmatra 3zükitjük. A helyzet javulására azonban,a kezdeti nehézségek után minden remény megvan,hiszen uj társadalmi renaszeröen élnek Fehérgyarmat község dolgozói, olyan társadalmi rendszerben amelyik intézkedéseivel elsősorban őket segiti. Adatközlök; Abroncsos János ,a nemzeti bizottság elnöke, a Közsági földigénylő bizottság tagja: Kiss Béla járási főjegyző: Seres Géza a nemzeti bizottság és a földigénylő bizottság titkára Papp Lajos a kommunista párt helyi alapitó tagja: Gacsó László tanár, Fodor Jenő iskolaigazgató, Fodor Zoltán községi főjegyző, Balogh Tmre községi főbiró, Tomori Bertalan , a
