Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

5. Kerezsi Mihály: Kisszekeres katonai felszabadulása és a földosztás

ki sem tudja. Nem is tudhatja. Igy történt községünk Kisszekeres felszabadulása. Községünk a legkisebb községek közé tartozik, annak dacára, hogy a határunkat két nagybirtokos uralta. 2/3-át a haynau féle örökösök, 1/3-át Jékei Ferenc. Itt talán megemlítem, ki is volt Haynau, hogy került mint földbirtokos Kisszekeresre. Bár hivatalos dokumentumot erre vonatkozóan nem sikerült felkutatni, idős emberek hitelt érdemlően elmondták, hogy Haynaunak a birtoka - véren szerzett - birtok. Eredetileg a szekeresi birtok a Líajlátb grófok tulajdonát képezte, de az utolsó Majláth az 1848-as forradalomkor, mint forradalmár részt vett a szabadságharc szervezésében. •. Eközben elfogták, vagyonától megfosztották és 12 társával együtt Aradon 1848. október hatodikán kivégezték. A tizenhárom aradi vértanú javait Haynau

( az akkori vérbiró kapta meg. Az 1900-as években Kisszekeresen mintegy 36 családnak volt földje, amely 800 négyszögöltől 5-6 kataszteri holdig terjedt, összesen 80 kataszteri hold és ebből kellett megélniük. Majd a nagyatádi földreform során mintegy 170 khy földterület került a gazdák kezelésébe igényelt föld cimen. 1940 őszén a Közjóléti Szövetkezet vette át Schwarz Sámueltől az akkori bérlőtől a Haynau féle birtokot és azt 52 gazdának feles haszonbérbe kiadta. Akinek volt valamennyi földterülete, kiegészítették 10 kh.-ra, akik teljesen nincstelenek voltak 10 kh-t kaptak, •'•gy indult meg az élet és a termelés. A felszabadulás után a földosztási törvény megjelenésekor falugyűlést szerveztek az Állami Iskolában. Erről a lakosságot dobszóval és személyes elbeszélés alapján érte-